Mindenszentek �s a halottak napja a halottakra val� eml�kez�s �nnepe. Mindenszentek azoknak a szenteknek az �nnepe, akikr�l a napt�r n�v szerint nem eml�kezik meg. A katolikus egyh�z tan�t�sa szerint a 9. sz�zadt�l k�telez� �nnep, amikor az �l� �s elhalt h�vek titokzatos k�z�ss�get alkotnak. A katolikus �s az ortodox kereszt�ny egyh�zak �nnepe 2000 �ta �jra munkasz�neti nap lett.

Halottak napja a kereszt�nys�g el�tt - Halloween

November elsej�nek �nnepe, Mindenszentek napja az Egyes�lt �llamokb�l indult, angolsz�sz eredet� Halloween-�nnepre vezethet� vissza (All Hallows magyarul mindenszentek). A nap el�est�je (angolul "All Hallows Eve", r�vid�tve: Halloween) a k�bor lelkek, a kelt�k halotti isten�nek �jszak�ja. Halloween azonban az egyik legr�gibb �nnep, melynek �vsz�zados t�rt�netis�ge kev�ss� ismert. Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny Mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki. A mai Anglia, Franciaorsz�g �s az Ib�riai-f�lsziget kelta term�szetim�d�i sz�m�ra a Napisten volt a munka �s a pihen�s jelk�pe, a gazdag term�s biztos�t�ja. A kelta �j�vet minden �v november elsej�n nagy fesztiv�llal �nnepelt�k, mely a nap uralm�nak v�g�t, illetve a s�t�ts�g �s a hideg uralm�nak kezdet�t szimboliz�lta. A kelt�k hite szerint ilyenkor Samhain a napisten a hal�l �s a s�t�ts�g fogs�g�ba ker�lt. A hiedelem szerint Samhain okt�ber 31-�n �sszeh�vta a halottakat, akik k�l�nb�z� form�ban �s alakban jelentek meg el�tte (a rossz lelkek �ltal�ban �llatok, f�leg macska k�p�ben �lt�ttek testet). Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s elrakt�rozt�k a hossz�, hideg t�lre, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny- �s �llat�ldozatokat mutattak be, t�z k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Mikor elj�tt a reggel, a papok sz�tosztott�k a parazsat a csal�dok k�z�tt, hogy azzal �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek tartott�k t�vol a halottakat, �s �zt�k el a hideget. November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt ruh�kba �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos Halloween fesztiv�lt tartottak. Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Hagyom�nyaik k�z�l a november 1-e k�r�li Pomona-nap, a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe az �vsz�zadok sor�n keveredve a kelta Samhai-�nneppel, az �sz�nnep kialakul�s�hoz vezetett. A t�z�nnepek az �vben mindig p�rosan voltak jelen, �gy az �sz�nnep mellett a ny�r�nnep, azaz Szent Iv�n �jszak�ja jelezte az �v m�sik komoly fordul�pontj�t, mely hasonl� kultur�lis metamorf�zison ment �t ebben az id�ben.

Forr�s: M�lt-kor t�rt�nelmi port�l